Hát hogy is mondjam, nem annyira kedvenc elfoglaltságom a betegség, pláne ha az orrom felmondja a szolgálatot.://
Na de nem baj, ezt is túl kell vészelni, legalább szüneteltetem a sulit. Egyébként nem csak én vagyok beteg, anya kivételével az egész család az ágyhoz szorult. (Y)
Szóval így betegeskedve, házi infó nélkül, temérdek szabadidőmben elkezdtem böngészgetni a laptopom rég meg nem nyitott mappái között.. Hogy mennyi mindenre találtam rá, amikről azt hittem letörlődtek. Kezdve a kicsi kori fotókkal, videókkal, a lementett beszélgetéseken keresztül a rengeteg képig, zenéig. És ahogy nézegettem őket ugyan azok az érzések fogtak el, amiket akkor éreztem. Tök fura. Pl.: egy már elvesztett baráttal való beszélgetés olvasása közben, egyrészt megbántam, hogy, hogy tudtunk mi összeveszni, másrészt viszont eszembe jutott, hogy mi miatt nem vagyunk már barátok. És a beszélgetés idejében még mit sem sejtve örültünk a fejünknek. Kicsit lelombozó, ugyanakkor tudom hogy milyen is a személy valójában.. Áttérve a képekre, újra beleképzeltem magam a pillanatok örömében, és be kell valljam hiányzott..
Mikor már a mappákon belül is mappákat rejtő mappákkal teli mappákat találtam, eszembe jutott, hogy milyen lenne, ha vissza lehetne utazni az időben? Kinek mi lenne az első dolga? Nekem a legeslegelső két éve elvesztett nagymamám megölelése lenne. (<3) Aztán felkeresnék egynéhány embert. Biztos lenne olyan, akit csak felpofoznék, elmondanám amit érzek, és otthagynám. De biztos lenne olyan is, akit magamhoz ölelnék. Vagy akit csak messziről néznék, mert.. nem is tudom miért.. De nem is biztos, hogy jó lenne egy időutazó masina, mivel a tetteink meghatározzák a jövőnket. Pl.: ha most nem lennék beteg, akkor a suliba kellene dekkolnom, akkor kaptam volna egy egyest kémiából, ezáltal rosszabb lenne a félévim ami miatt lehet h az évvégim is, és lehet hogy emiatt utcaseprő lenne majd belőlem.. (na jó ezt én se hiszem el..) De akkor se lenne mindenképpen tanácsos az időutazás. Jó ez így ahogy van, még akkor is ha valami nem éppen habos babos. Egy okos ember azt mondta: "minden okkal történik". És ez az okos ember az anyukám volt. :)
Szóval maradjunk annyiban, hogy én sem unatkozok. Na mentem aludni Pusziii népség :DD