virágcserép

Mi már az, hogy lassan itt az augusztus, aztán a szeptember, és megint végigkinlódhatunk egy egész tanévet, mire megint nyár lesz, és ugyanúgy nem értjük, hogy miért vártuk ennyire, hiszen semmit nem tudunk csinálni, csak a temérdek szabadidőben, folyton folyvást gondolkodunk, zabálunk, alszunk, és az ilyen hasonló történetek. És azt hinné az ember, hogy ilyenkor legalább mindenre van időd, amit meg akartál csinálni. Persze van benne valami, de ha teljesen megcsinálhatatlan, akkor így se úgy se megy, hiába nincs semmi.
Oké, nem azt mondom hogy felesleges a nyári szünet, mert enélkül már a fél világ begolyózott volna, meg persze kell a pihenés, meg az idő meg a mindeféleség. Csak na értitek:D

Folytköv:3

tollpihe

Nyár, nyár, miféle nyár, amit bezárkózva a lakásban, délig aludva, ide oda ülve töltök? Na nem, ez már nekem is sok. Most már komolyan ki fogok mozdulni. De tényleg. Megígérem:DD
És talán jobb kedvem is lesz, ha nem foglalkozok a gondokkal, és csak a pozitív dolgokra koncentrálok. Vagy nem? Végül is, minek azon rágódjak, hogy kinek mi a baja, vagy éppen miért nem szól hozzám, hiszen akinek fontos vagyok, azt úgy is érdekelni fogja, hogy éppen hogy s mint vagyok. Akkor engem is érdekelnek ők.
Na szép nyarat mindenkinek, senki nem búsuljon, mert a világon semmi értelme. Mindig lesz rossz, még annál is rosszabb, de ha csak ülünk és siránkozunk, akkor minden jóból kimaradunk. Na puszi:DD

Ui.: ÍRJMÁR!