Mi már az, hogy lassan itt az augusztus, aztán a szeptember, és megint végigkinlódhatunk egy egész tanévet, mire megint nyár lesz, és ugyanúgy nem értjük, hogy miért vártuk ennyire, hiszen semmit nem tudunk csinálni, csak a temérdek szabadidőben, folyton folyvást gondolkodunk, zabálunk, alszunk, és az ilyen hasonló történetek. És azt hinné az ember, hogy ilyenkor legalább mindenre van időd, amit meg akartál csinálni. Persze van benne valami, de ha teljesen megcsinálhatatlan, akkor így se úgy se megy, hiába nincs semmi.
Oké, nem azt mondom hogy felesleges a nyári szünet, mert enélkül már a fél világ begolyózott volna, meg persze kell a pihenés, meg az idő meg a mindeféleség. Csak na értitek:D
Folytköv:3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése